A kolostorban régen a kármelita rend szezetesei éltek, a mellettük lévő zárda pedig az apácák tulajdonában állt. A legenda szerint a papok a föld alatti járatokon keresztül átszöktek a szomszédos épületbe, és megszencségtelenítették az ott élők egy részét. Az apácák világra hozták a gyermekeiket, de mivel ez tiltott dolog volt a szerzetesek elvitték az újszülötteket a kármelita kolostorba, ott lemészárolták őket, és az udvarban eltemették őket, hogy sose derüljön fény a titokra...
Tegnap mesélte a barátnőm (Dorina), hogy voltak a barátjával (Ádám) sétálni és látták, hogy a templom hátuljában lévő kapu nyitva tátong. Be is mentek, hogy körülnézzenek, és még egyszer vissza akartak menni alaposabban szemügyre venni a dolgokat. Mi is velük tartottunk. Mikor odaértünk felhívtam barátnőmet, mégis hol vannak, jöjjenek már le értünk. ( kicsit később értünk oda mert VALAKI késett ;D ) Gyors felfedeztük az udvart, és eldönöttük a falnak támasztott ősrégi látrát -.-" Mikor végre leértek, mi is bemehettünk az ó épületbe. Elég furcsa egy kolostor volt mivel rögtön ahogy beléptünk a wc-be érkeztünk -.-" utána egy hosszabb folyosóra léptünk. Minden olyan régi és makulátlanul fehér volt. Tisztára úgy éreztem magam mintha visszacsöppentem volna egy percre a régmúltba. Bár volt villanykapcsoló egyik se működött már ( kipróbáltam az összeset xd ) ahogy sétáltunk egyre beljebb, úgy találkoztunk egyre több mellékhelyiséggel -.-" meg pesze pár hatalmas szobával és egy fényes nyitott teremmel ami minden bizonnyal az étkező lehetett. Legalább is szerintem. Bementünk a szétrombolt konyhába is Dorinával, és a kályhák maradványai között kutattunk. Pár üvegcsén és egy papíron kívül nem találtunk semmit. Végigolvastam a szöveget, valamiféle különös szertartáshoz kellhetett egykor. Egyfajta búcsú ima volt rágépelve... kirázott tőle a hideg el is dobtam. Aztán tovább mentünk a második emeletre, ahol lakhattak egykor a kolostorban élők. Apró kis szobák széttépázott ajtajai hevertek szanaszét. Megdöbbetően kis emberek élhettek itt régen, minden ajtó olyan kicsike volt. ( én átfértem alattuk, de a többiek xD colos népség ) mindezek után irány a padlás. Sötét és dohos volt, telis tele kacatokkal. Volt ott ágybélés, amin kellemesen rugózott mikor kipórbáltam xd fémágyak egymás hegyén hátán, egy csomó kanna és befőttes üveg, és egyérdekes kincsesládika. Rögtön odarohantunk hozzá és megnéztük mit találunk benne. Színültig megtelítették német imakönyvekkel. Alaposan feltúrtuk kivettünk pár könyvet, majd tovább sétálva egy régi asztalkára bukkantunk, amin voltak kis üvegcsék, könyvek lapjai, melyeken latin szövegek és dátumok álltak, valamint egy naptár amin 1939-es évszám állt, továbbá egy kis jegyzetfüzet, melynek lapjai bár kihullottak, viszont kézzel írott szöveg díszelgett az elején. Dorinával összeszedtünk pár dolgot az asztalkáról, hogy legyen valami emlékünk az itt töltött időről. Végül megint az alsó szinten kötöttünk ki egy kacskaringós csigalépcső által, és ráleltünk egy olyan ajtóra, ami régen fém csatokkal le volt zárva, ám ezt valaki felfeszítette, s most nyitva állt előttünk. Sajnos nem tudtuk megnézni mi van odalent, mivel lefelé csak egy rozoga meredek lépcső vezetett a tök sötétbe nálunk pedig nem volt zseblámpa. Így hát kénytelenek voltunk otthagyni. Ismét az udvaron álltunk, és a földben lévő két mélyedést bámultuk. Az egyik egy Jakuzzihoz hasonlított leginkább xD kőből volt az oldala, kör alakú volt és lépcső vezetett egészen lefelé. A másik már rizikódabb volt, egy szűk 2 m mély szakadék, melynek oldalán egy még szűkebb járat volt. Ádám volt az egyetlen vállalkozó kedvű, aki lemászott megnézni mire használhatták azt a papok. Sajnos biztosra nem derült ki, de feltételezéseink szerint egy régi szennyvíz elvezető lehetett, mivel a fala telis tele volt kis csövekkel. A járat pedig nem is alagút volt, mivel a vége felé egyre szűkült végül elzárult. Ezek után kimentünk a kolostorból, és a templomot megkerülve, a föld alatti járathoz mentünk ami persze nyitva állt előttünk. A telefonom kijelzőével próbáltam egy kis fényt nyerni, ám nem sikerült... nem volt elég erős. Az egyik ajtó mögé elbújva kukucskáltam a vaksötétbe, mikor Dorina mögém osont és belökött a katakombába. Fejvesztve menekültem ki onnan xD
így fejeződött be a kis kirándulásunk... de még lehet, hogy lesz folytatás ;)
