pár szó az életről

Tudod néha, az is lehet gonosz akiről véletlenül sem feltételezted volna  

 A lelkem egyik fele buzdít, hogy ne folytassam a küzdelmet. Ne reménykedjek, hiszen minél többet ölök bele a dologba annál nehezebb lesz elfelejtenem... Annál nehezebb lesz elszakadnom. Nem butaság amit suttog, de nem szeretném ennyire könnyen feladni. Ha ilyen könnyen…

Nincsenek szavak rá.. csak fáj! 

Miért mindig a lányok sírnak? Miért mindig az érzi magát rosszul akinek nem kellene? Miért nem szenved az aki rászolgált? Az élet Miért igazságtalan azokkal akik nem érdemlik meg? Miért mindig a jók mennek el? Miért hazudnak az emberek? Miért van fájdalom? és Miért van önzőség…

Vajon mi lehet a happy end-en túl a mesékben? Arról miért nem beszél soha senki? Bár valószínűleg nem mesekönyvbe illik, hogy csipke rózsikát a hercege az esti kocsmázás után agyonveri. Vagy, hogy a kis hableány bánatosan ül a gyerekeivel a tengert bámulva mert a férje meglépett…