pár szó az életről

Már megint a hülye ősz.. hullanak a levelek, sárgulnak a fák, sokat esik az eső és minden olyan búskomorrá változik. A nyár elmúlt, én pedig minden reggel mehetek a diliháznak nevezett "iskolába". Addig vagyok csak vidám még lépkedhetek a leveleken amik az útra potyogtak. Bár a fülhallgató a fülemben van, mégis tisztán hallom azt a jó kis roppanó hangot. Egyszerűen imádom! Aztán belépek a kapun és fejbe vág a sok idióta akivel nap mint nap szembesülnöm kell. Hallom amit magyaráznak, de próbálok nem figyelni és nem is válaszolni a kérdéseikre. Átrohanok a parkolón, feltépem a suli ajtaját és egyenesen a termemet pillantom meg. Alig várom már azt a percet, amikor odaérek és megfoghatom a kilincset, hogy benyissak és végre odabent normális embereket találjak, de csalódottan kell tapasztalnom... a terem zárva van. Így hát le kell ülnöm a sok "embernek" betitulált barom közé. Körbenézek és úgy érzem magam mint az állatkertben, csak most éppen a ketrecbe vagyok... a majmokkal.