pár szó az életről

Ma nem volt kifejezetten jó napom... először is beszéltem vele...nem volt valami jó kedve, és azt mondta, hogy eltűnik valamennyi időre. Ekkor épp csörgött a telefonom, felvettem, hátha valami fontosat akarnak mondani, de mire visszaértem a gép elé, már elment... nem is tudom elmondani mit éreztem akkor! Ilyet senkinek sem kívánok az életbe. Rettenetesen aggódtam érte, hogy hol van, mit csinál, mikor ér vissza, de ugyan akkor meg is tudtam volna fojtani, hogy hogy képes ilyen marhaságra! Kaptam a cuccom és átrohantam barátnőmhöz aztán kimentünk felkutattuk az egész környéket vagy 3x aztán miután majd lerohadt a lábunk szépen leültünk a ház közvetlen közelébe. Hiába. 4 órán át kutattunk és ücsörögtünk a semmiért...

kész agyrém, hogy simán megcsinálja ezt, és nem is érdekli ki mit érez utána...