Megint sikerült tökéletesen RÁHIBÁZNOM. Nem tudom, hogy lehetek ilyen szerencsétlen. Végre találtam valakit, akivel jól érzem magam. Azt hiszem bele is szerettem, erre elmegy... Szombathelyre... péknek tanulni... akkor mázlista vagyok -.-"  Azt hiszem jobb volt nekem akkor amikor még nem voltam szerelmes. Fel is lehet adni, nem muszáj nekem szüntelenül keresni valakit. Fel is adom. Nem fogom még ezt 20x átélni ezt akkor már inkább egyedül maradok.

Nem is érdemes szerintem szeretni, minden téren egy veszteség. Megbántanak, hátba szúrnak, elfordulnak tőled és mind ezt azért, hogy legyen 2 boldog perced valakivel aki talán nem is szeret viszont???? Lehet, hogy csak vissza akarta adni amit én tettem vele... nem tudom  ='(

Lezárt agyam kulcsát eldobom, alkoholba fojtom bánatom, ma éjjel nem hat rám a józanság szava.
Részegen ki visz majd haza?

Egy kis kiegészítés későbbről:

Gondolkoztam, és úgy döntöttem, hogy mégse adom fel ;D nem szabadulsz meg tőlem ilyen könnyen, mert KELLESSZ NEKEM!!!!   <3333