pár szó az életről

Most már össze vagyok kavarodva...Nem értem magamat. Nem értek másokat sem. Nem tudom miért kell bántani a másikat, ráadásul azt akire tudod, hogy mindig számíthatsz. Mert rám lehet... soha senkit sem hagytam még cserben, és nem is most fogom elkezdeni. Az egyik legjobb barátnőm most valamiért teljesen közönbössé vált, és ez nagyon fáj nekem. Nem is érdekli, hogy egyáltalán élek e még... ha én nem írok rá msnen neki eszébe sem jutok egy fél percre sem, mert az új barátai fontosabbak. Jó valamien szinten megértem, hiszem most érte egy nagy veszteség, de akkor is. Nem értem miért kell engem bántania hiszen nem én tehetek róla... Vettem neki egy ajándékot is még Budapesten nyaraltam egy másik barátnőmnél. Sokat keresgéltem mire megtaláltam. Először egy rubik kockát és egy fekete kockás fülbevalót akartam neki venni. A fülbevalót a sapkájára tűzhette volna =) de aztán megláttam neki a tökéletes ajándékot, biztos voltam benne, hogy tetszeni fog neki, és én is boldog voltam, mert tudtam, hogy ezzel örömet okozhatok neki. Annyi emlékem fűződik hozzá, nem tudok úgy mesélni valakinek, hogy abba ne szeretelne ő is. és most nem tudom felfogni miért csinálja... nekem nagyon rosszul esik ez :( nem is tudja mennyire, nem mutatom de igen is NAGYON SZARUL érzem magam miatta, hogy hanyagol mással meg el tud menni bárhova... az ajándék azóta is a szekrényemen lóg, és ha ránézek akkor mindig eszembe jut miért és kinek vettem...

A másik személy meg volt barátom...nem hiszi el nekem, de egyáltalán nem jó érzés az, hogy látom szenvedni...Tudom, hogy miattam van az, hogy most ő ilyen állapotban van, azonban ő sem törődött vele én mit éreztem mikor megcsalt, vagy amikor megbántott, amikor rámkényszerített dolgokat... csak ez a kettőnk közti külömbség, hogy nekem van lelkem. Sajnálom amit vele tettem...mert ÉN SAJNÁLOM! Ő pedig egy röpke percre sem volt képes megszánni engem, hanem még rátett a szenvedéseimre két lapáttal. De most nem fikázni akarom, csak elhitetni végre vele, hogy NEM nevetem ki, mint ahogy ő ezt gondolja...olyat sosem tennék, ha meg komolyan gondolja akkor nem ismer engem eléggé. Igen is nekem is felderengnek kellemes emlékek és nem egy frigid hülye picsa vagyok mint ahogy gondolja... de úgysem tudom megváltoztatni a véleményét... én szerettem volna ha barátok maradunk azért, jó lett volna hallani felőle, de neki csak az felel meg ha gyűlölhet. Akkor legyen...én nem gyűlölöm őt