Egyszer még kiskoromban a táborba az oktatóm ezt a mondatot mondta nekem: " a ló két füle között a legszebb a világ." Aki szereti ezeket a csodálatos négylábúakat bizonyára érti miről beszélek, és most nem arra a szeretetre gondolok, hogy csak megtanulok lovagolni mert a szüleim beirattak, hogy mozogjak. Hanem arra aki tényleg szívvel lélekkel tanulja ezt a kemény sportot. Sokan nem hiszik el, hogy mennyire megerőlteti ez az ember lábát, hasizmát, és a hátának is mennyire jót tesz, de aki szerint könnyű :D szerintem próbálja ki, aztán nyilatkozzon. Emlékszem az első esésemre... nem volt veszélyes csak oldalra estem, de mégis olyan rossz érzés volt legbellül...Imádom a lovakat, nézni őket, gondoskodni róluk, vagy lovagolni rajtuk. Sokszor mikor a kocsiban ülve látom a sok sok újonnan épült házat elszomorodom, mert tudom, hogy egyre kevesebb a szabad terület ahol korlátlanul, autók nélkül lehetne vágtázni. Elvégre a városba nem túl tanácsos lovat vinni -.-" és nem is tudsz... amikor még barátnőmmel a lovardában dolgoztunk annyira jó érzés volt reggel a nyári hűvösben belépni az istállóban és érezni azt az illatot, hallani ahogy prüszkölnek, dobognak az állatok körülötted. Ma már sajnos nem dolgozom ott, de jövőbeli terveim szerint az érettségi után lovásznak megyek. Nem érdekel mennyit keresek vele, csak éljek meg belőle. Én egészen biztosan boldogabb leszek az állatok mintsem az emberek közelében. Elvégre egy ló sosem fog beléd kötni, sosem fog kritizálni, és sosem fog kioktatni. Ő csupán a megfelelő gondoskodást várja el tőled, és azt, hogy feltétel nélkül szeretsd.
Ez a külömbség állat és ember között... hűséges emberből, barátból egyre kevesebb van... az állat sosem hagy el csak mert szegény vagy... vagy mert csúnya, akármilyen is a külsőd az állatok mindig szeretni fognak...rájuk mindig lehet számítani, erre akkor jöttem rá amikor a Miki a lovardabeli tarka ló, azonnal megállt amikor leestem... nem ment tovább, nem ment el enni, pedig ott volt tőle 10m-re a szénabála, mégis ott maradt mellettem, és megvárta még visszaülök rá.
