2010.05.28 Péntek
Már most ott tartok, hogy elegem van az életből... Semmi élvezetet, semmi kis jót nem találok benne, amint jön valami amin végre mosolyoghatnék, valamivel máris elrontják. Éppen ma szakított velem a barátom, mert "annyira fontos vagyok neki, de ő nem érdemel meg. ezért mindkettőnknek jobb lenne ha szakítanánk,, sablonnal. Annyira jellemző, akkor már a képembe is vághatta volna, hogy: meguntalak mert viszket a farkam és meg akarok dugni valakit, te meg útba vagy hülye picsa. Annál még talán ez is jobb, hogy szemtől szembe megmondja nekem miért dob ki. Ráadásul iwiwen... még csak annyira sem tarott, hogy felhívjon telefonon, vagy személyesen küldjön el... ennyit értem egy nagy 0-át. Pedig, hogy igyekeztem, hogy mindent tökéletesen csináljak, hogy örömöt szerezzek neki. Bármit megtettem volna egy fél dícsérő szóért is ami elhagyja a száját. De ez van, minden pasi kíméletlenül bunkó, és akár az őskorba az ösztöneik hajtják őket. Csak baszni baszni baszni.
"Ilyemkor hiányzik belőled az az helyes ,aranyos Fiú
akit korábban magamban csak úgy hívtam, hogy: a nagy ő.
Ki után a papok is csak lestek, hülye kurvák térdre estek,
de csak én érdekeltem senki más lehetett bármilyen nagymenő.
Jó volna veled lenni, nem baszni szeretkezni,
tudod, ha normális vagy minden egészen más.
Szedd össze magad, térjél észhez, ne ugorjunk vissza ahhoz a részhez,
és ha így lesz, nem kell aggódnunk, hogy lesz e folytatás... ,,
