3 nap és megszületek. Annyira furcsa visszagondolni, hogy mint egy 20 évvel ezelőtt még csak édesanyám pocakjában voltam, elzárva a külvilágtól. Nem is volt az olyan rossz hely, hiszen ott senki sem tudott bántani, de egyszer ki kell jönnie onnan az embernek nem igaz? Mostanában elgondolkoztam egy csomó dolgon. Például, hogy mennyi kapzsi ember van a világon. Valakinek sokkal többet jelent holmi koszos papírcafat mint, hogy mosolyogni lásson valakit. Miért foglalkoznak az emberek annyit azzal, hogy milyennek gondolják őt mások? Minden fiú a "menő, kemény, vagány gyerek" aki rettenthetetlen és érzéketlen, és hű mennyi csajt megdugott már. Ez miért számít büszkeségnek? Vagy a lányok? Felkennek magukra egy réteg vakolatot, felhúzzák a tűsarkút és a miniszoknyát, és akkor azt hiszik ők a legszebbek a világon. Nem a ruha, vagy a drága holmi teszi az embert. Persze ezt magyarázhatom a sok divatbuzinak. Ugye?
A bejegyzés trackback címe:
https://thimmy.blog.hu/api/trackback/id/tr344501375
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
